Mit kap cserébe, miből lesz nyugdíja?
A bérkalkulátorból láthatta, hogy havonta mennyi pénzt vonnak a bruttó béréből, vessünk most egy pillantást arra, mi történik azzal a résszel, amitől időskori boldogulását, nyugdíját reméli!
Az állam elismerte vereségét
Nyugdíjcélú megtakarításainak egy része az állami nyugdíjrendszerbe folyik be, melyből mindig a jelenlegi nyugdíjasoknak fizetnek járadékot. Mindez azt jelenti, hogy ez az összeg nem az Ön nyugdíja, ezt mások kapják meg. Ezzel nem is lenne baj, amennyiben az Ön nyugdíjas korában is lenne elegendő aktív korú járulékfizető ahhoz, hogy Ön is lásson pénzt abból az állami nyugdíjrendszerből, amibe korábban befizetett.
A valóság ezzel szemben az, hogy számos európai országhoz hasonlóan Magyarország is az elöregedő lakosság problémájával küszködik, azaz a felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjrendszerben egyre kevesebb aktív korúnak kellene eltartania az egyre több nyugdíjast. Ez nyilvánvalóan lehetetlen, ezért is jöttek létre a nyugdíjrendszer második pilléreként a magánnyugdíj-pénztárak.
Magánnyugdíj-pénztár: kevés az üdvözséghez!
Ma már minden első munkavállalónak csatlakoznia kell valamelyik magánnyugdíj-pénztárhoz, a piaci szereplők közti választás joga azonban mindenkit megillet. A bérkalkulátor megmutatja, hogy Ön mennyit fizet havonta magánnyugdíj-pénztári számlájára, ennél azonban sokkal lényegesebb, hogy mi történik ezzel a pénzzel.
A jó hír, hogy ezt a pénzt (az állami rendszerrel ellentétben) saját magának teszi félre és a nyugdíjkorhatár elérése után hozzá is férhet megtakarításához, szembe kell azonban nézni azzal a ténnyel, hogy az ide befizetett pénzét nem feltétlenül az Ön elképzelései szerint fektetik be. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a pénztárak túlzottan konzervatív befektetéseket hajtanak végre, így az elérhetőnél lényegesen alacsonyabb hozamot termelnek tagjaiknak. (Megjegyezzük, hogy ma már az ügyfeleknek lehetőségük van kockázat szerint többféle befektetési formát választaniuk a magánpénztáraknál, ennek eredményességét azonban nagyon korai lenne még megítélni.)
A helyzet tehát a következő: hónapról hónapra kötelezően fizet be egy újabb olyan rendszerbe, mely semmiképp sem kezeli elég rugalmasan, mindenkor az Ön igényeihez és a piaci lehetőségekhez igazodva azt a pénzt, melyre időskori boldogulását alapozza.
Ki ad akkor nyugdíjat? Csak magában bízhat!
A látottak alapján nyilvánvaló, hogy a kötelezően előírt mellett érdemes félretennie, ha a gondtalan öregkort nem csak emlegetni, hanem megélni is szeretné. Mivel az öngondoskodást az állam is támogatja, számos kedvező lehetőség kínálkozik: az önkéntes nyugdíjpénztári befizetést választva 10 év tagság után hozzáférhet befektetéséhez, valamint azt is eldöntheti, hogy egy összegben vagy járadék formájában tart erre igényt. Amennyiben a 10 éves időtartam alatt nem nyúl a félretett pénzéhez, adómentessé válik az önkéntes nyugdíjpénztári befektetés által termelt hozam.
Az önkéntesség jegyében 2006-tól lehetőség nyílik nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) nyitására is, melyen szintén adómentesen lehet hozamot termelni, amennyiben a hosszútávú öngondoskodás mellett teszi le voksát.
A valóság: lépni kell, amíg nem késő!
A realitás sajnos egyértelműen az, hogy Magyarországon a legtöbben csak a kötelezően előírt nyugdíjcélú befizetéseket teljesítik, így komoly problémákkal szembesülhetnek aktív éveiket követően. Felvetődhet a kérdés, hogy miért beszélünk itthon folyton "kisnyugdíjasokról", miközben külföldön a visszavonultan élő generáció boldogan utazgat és élvezi az ezüstkort. A válasz kézenfekvő: nyugaton az emberek többsége gondol jövőjére, tudatosan tesznek félre hónapról hónapra kisebb összegeket, melyek a megfelelő helyre befektetve a hosszú évek alatt komoly vagyonná gyarapodnak és biztosítják az anyagi függetlenséget, kellemes öregkort.
Számolja ki, mekkora nyugdíjra számíthat!
Ingyenes nyugdíjtervezés, tanácsadás: egy beszélgetés többet ér mint gondolná...
